Megjelent az új módszertani kézikönyv a szociális szövetkezetek részéreÖnkéntesség és adományozás szabályai és meneteSzociális szövetkezet tagi munkavégzés díjazásAz új Ptk.-val módosult a gazdálkodási formák osztályozásán belül elfoglalt helyükEredményes országos szakmai rendezvénysorozat valósult meg az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. KoopeRáció+ kiemelt projektje keretébenÚj kiadványunk a Szociális szövetkezetek mentorálásának kézikönyveÉrtesítjük Partnereinket, hogy 2014. július 3-tól az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. adatai változtakÚjabb szakmai rendezvénysorozatát zárta le az OFA NKft. Kooperáció+ kiemelt projektjeElérhető a program és a regisztráció a 4. Társadalmi Vállalkozások Napjára!Kiegészítő információk a "Sui Generis Támogatási Program" pályázati útmutatójáhozDöntés született a Sui Generis Támogatási Program II. kedvezményezettjeirőlKözeleg a 2014. március 15. előtt már bejegyzett szociális szövetkezetek alapszabály-módosításának határideje!Sikeresen lezárult a Nonprofit Munkaerő-piaci Kiválósági Díjmodell pályázataHozzáadott Helyi Érték Díj pályázat társadalmi vállalkozások számáraIsmerje meg a PiacTárs kiemelt projektetKözfoglalkoztatási Kiállítások OrszágszerteMegjelent a Hozzáadott Helyi Érték Díj Pályázat 2017!

Aktuális híreink

2014. 03. 27.

Önkéntesség és adományozás szabályai és menete

Szakértői állásfoglalás a szociális szövetkezet és a közhasznú szociális szövetkezet vonatkozásában

 

 

Önkéntes foglalkoztatásának szabályai

 

Közérdekű önkéntes tevékenység: az önkéntest fogadó, közhasznú tevékenységet végző szervezetnél, e tevékenységében ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység.

A közhasznú jogállású szervezetek, közhasznú szociális szövetkezetek a közhasznú tevékenységükhöz, működésükhöz önkénteseket is fogadhatnak. Ennek feltételeit a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény szabályozza.

E törvény 2. § (1) bekezdés értelmében közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezetnél a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körben ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység.

A törvény 3. § (1) d) pontja szerint fogadó szervezet lehet a magyarországi székhelyű civil szervezet, közhasznú szervezet a közhasznú és a működésével összefüggő tevékenysége körében. E szerint tehát önkénteseket fogadhat a közhasznú jogállású szociális szövetkezet.

A közérdekű önkéntes tevékenység önkéntes szerződés alapján végezhető, a tevékenység nem minősül foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak.

Összefoglalva, önkénteseket a nem közhasznú szociális szövetkezetek nem fogadhatnak, csak a közhasznú jogállású szociális szövetkezetek, és ők is kizárólag a közhasznú tevékenységük végzéséhez. Amennyiben a közhasznú szociális szövetkezet közhasznú és vállalkozási tevékenységet is végez, a vállalkozási tevékenységénél önkénteseket nem foglalkoztathat.

 

Önkéntes tevékenység létrejötte

A közérdekű önkéntes tevékenység a fogadó szervezet és az önkéntes között megkötött önkéntes szerződéssel jön létre. A szerződésnek tartalmaznia kell:

  • a közérdekű önkéntes tevékenység tartalmát,
  • a közérdekű önkéntes tevékenység ellátásának helyét,
  • a közérdekű önkéntes tevékenységre fordítandó időt, pihenőidőt,
  • azokat a juttatásokat, melyeket a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény 2. § (3) a)-h) pontok szerint juttat a szociális szövetkezet az önkéntesnek, és rendelkezni kell a juttatásokról az önkéntes szerződés megszűnésének esetére is.

Az önkéntesek fogadásának, foglalkoztatásának további feltételeit a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény részletesen szabályozza.

 

Önkéntességre vonatkozó bejelentési szabályok

 Az önkéntesek fogadása előtt a szociális szövetkezetnek be kell jelentkeznie a közérdekű önkénteseket fogadó szervezetek, Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) által vezetett nyilvántartásába. A NEFMI nyilvántartása tartalmazza az önkénteseket fogadó szervezetek adatait.

A Minisztériumhoz történő bejelentkezéshez a

http://civil.info.hu/bejelenteshez-szukseges-urlap

oldalról letölthető bejelentkezési lapot kell kitölteni. A bejelentkezési lap beküldésekor csatolni kell a közhasznú nyilvántartásba vételt igazoló nyilvántartó bíróság által kiállított 30 napnál nem régebbi igazolást.

A bejelentkezési lapot az alábbi címre kell postázni:

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Esélyegyenlőségi Főosztály

1054 Budapest, Akadémia u. 3.

A Minisztériumhoz csak a szociális szövetkezetet kell bejelenteni, mint közérdekű önkénteseket fogadó szervezetet, az önkéntes munkát végző személyeket sehova nem kell bejelenteni, róluk csak nyilvántartást kell vezetni a szociális  szövetkezetnél. Az önkéntesekről vezetett nyilvántartásban a szociális szövetkezetnek az önkéntesekkel kötött önkéntes szerződéseket, valamint az önkéntesek személyes adatait, az önkéntesként végzett tevékenység, feladat felsorolását, továbbá időtartamát kell nyilvántartania.

 

Nem közhasznú szociális szövetkezetnél ellenszolgáltatás nélkül

végzett tevékenység szabályai

A nem közhasznú szociális szövetkezetnél a fent ismertetett hatályos jogszabályok szerint önkéntesként nem lehet tevékenykedni. De a jogszabályok nem tiltják azt, hogy valaki ingyen, ellenérték nélkül végezzen munkát bármely vállalkozásnál, így például egy szociális szövetkezetnél. Viszont figyelemmel kell lenni a munkajogi szabályozásokra.

 

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (továbbiakban: Met.) értelmében foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztató részére ellenérték fejében munkát végeznek.

Nem minősül foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a szívességi munka, az a munkavégzés, amikor ingyen, ellenérték nélkül, szívességből látnak el egy tevékenységet, egy olyan megállapodás alapján, amely fizetési kötelezettséget nem tartalmaz, hanem egyéb támogatói szándékot tartalmaz. Egy magánszemély végezhet ingyen munkát, támogatóként segítségnyújtás céljából egy szociális szövetkezetnél, melyről írásbeli megállapodást kell kötni.

Fontos, hogy a tevékenységet tényleg teljesen ingyen, ellenérték nélkül, ellenszolgáltatás nélkül végezze. És ez egy adóhatósági, munkaügyi, ellenőrzésnél is egyértelműen bizonyítható legyen. Ellenértéknek nemcsak a pénz minősülhet, hanem bármilyen természetben adott juttatás is, pl. ha zöldséget, gyümölcsöt, tűzifát kap a magánszemély tevékenységéért, már nem ingyenes a munkavégzése.

 

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség hatáskörébe tartozik a foglalkoztatási jogviszony ellenőrzése.

Ha a szociális szövetkezetnél munkaügyi ellenőrzés van, akkor a helyszíni ellenőrzés során vizsgálják a munkavégzés jogcímét, a szívességi munkavégzésre kötött megállapodást, a munkavégzés összes körülményét. A foglalkoztatónak az ellenőr rendelkezésére kell bocsátani az ingyenes munkavégzés összes olyan dokumentumát, bizonyítékát, a szívességből munkát végző személlyel kötött írásbeli megállapodást, amelyből megállapítható, hogy a munkavégzés ellenérték nélkül történik. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség szerint, ha a munkaügyi felügyelő a helyszínen egyértelműen meg tudja állapítani, hogy az ott lévők szándéka a segítségnyújtás volt és a munkát végzők a tevékenységükért ellenszolgáltatást nem kaptak, akkor nem kerül sor munkaviszony megállapítására.

A szívességből, ingyen munkát végző személlyel kötött írásbeli megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség tájékoztatása szerinti szívességi munka jellemzőire:

  • ellenérték nélküli,
  • szívességi alapon, segítségképpen zajlanak,
  • családi köteléken, rokoni, jószomszédi, baráti kapcsolatokon alapulnak,
  • az ellátandó feladat folyamatossága, ismétlődő jellege, rendszeressége ezekre a munkavégzésekre nem jellemző,
  • tipikusan egyszeri, alkalmi jellegű, néhány órás munkákról van szó,
  • a munkakört nem határozzák meg,
  • a segédkezők bármikor elhagyhatják a helyszínt, pihenhetnek; érkezésük is belátásukra van bízva,
  • ezek a munkavégzések általában néhány órát, illetve 1-2 napot (tipikusan szombat-vasárnap) vesznek igénybe.

Ha valaki hosszabb időn át (heteken keresztül, hétköznapokon) dolgozik a foglalkoztató számára, nem életszerű, hogy ingyen, szívességből dolgozna. Az elvégzendő munka sürgőssége, rövid időtartama nem alapozza meg a szívességi munka elfogadását.

Ha munkaügyi ellenőrzéskor az ingyenes munkavégzés helyett a munkaviszony fennállását állapítják meg, akkor a munkáltatónak kell bizonyítani ennek ellenkezőjét.

 

Adományozás szabályai

Az adományozás szabályait a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil törvény) valamint a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Kormány rendelet tartalmazza.

 

A 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 1. pont értelmében adománynak minősül a civil szervezetnek - létesítő okiratában rögzített céljaira - ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. E törvény 2. § 6. pont szerint civil szervezet a civil társaság, továbbá a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével – valamint az alapítvány.

Az idézett jogszabályhelyek alapján tehát adománynak minősül a civil társaságnak, egyesületnek, alapítványnak ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, ill. szolgáltatásnyújtás. Azaz adománynak csak az a juttatás minősül, amit civil szervezet kap.

A Civil törvény értelmében a szociális szövetkezet nem minősül civil szervezetnek – még akkor sem, ha közhasznú jogállású szociális szövetkezet - ezért a szociális szövetkezetnek ingyen, ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, nyújtott szolgáltatás nem minősül adománynak.

 

Szociális szövetkezetnek adott támogatás

Amennyiben egy szociális szövetkezet támogatásként ellenszolgáltatás nélkül kap eszközt, akkor térítés nélküli eszközátadás, ha ellenszolgáltatás nélkül nyújtanak neki szolgáltatást, akkor térítés nélküli szolgáltatásnyújtás valósul meg. Mivel nem civil szervezet, ezért a szociális szövetkezetnek adott támogatás nem minősül adománynak.

Szociális szövetkezetnek támogatásként ingyen átadhat eszközt egy magánszemély, vagy egy jogi személy is.

Egy szociális szövetkezet támogatásakor támogatói szerződést, megállapodást kell kötni. A szerződésben egyértelműen rögzíteni kell, hogy térítés nélküli eszköz, vagyontárgy, ingóság átadás, szolgáltatásnyújtás történik, valamint azt is, hogy ennek mi a célja.

A támogatás tényét nemcsak szerződéssel, megállapodással, de átadás-átvételi jegyzőkönyvvel is dokumentálni kell. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvben egyértelműen beazonosíthatóan meg kell határozni az átadott eszközt, ingóságot, rögzíteni kell benne az egyedi azonosítóit, valamint piaci értékét. Az ingyen átadott eszköz, tárgy, ingóság, nyújtott szolgáltatás piaci értékét annak ellenére meg kell határozni, hogy térítés nélküli átadásról, szolgáltatásnyújtásról van szó. A piaci érték meghatározásakor azt kell figyelembe venni, hogy az átadás időpontjában hasonló terméket mekkora beszerzési áron lehetne beszerezni, vagy milyen értéken lehetne előállítani.

 

Készült a 2014. március 26-án hatályos jogszabályok alapján.

 

Készítette: Berényiné Bosch Cecília  adótanácsadó